Hogyan derül ki, hogy valódi-e egy gyémánt
A rövid válasz
Otthoni próba egyetlen gyémántot sem igazol, több azonban szűkíti a kört. Ha a tiszta kő szinte azonnal felszárítja a rálehelt párát, 10x nagyítóval éles fazettaélei vannak, hátsó fazettái nem kettőződnek, és nincs benne gömbölyű buborék, akkor valószínűleg gyémánt. A moissanitot ékszerésznél kettős tesztelő különíti el. Laborban növesztett és bányászott követ csak laboratórium választ szét.
Három külön kérdés bújik meg a „valódi-e” mögött
Egy kő háromféleképpen bizonyulhat nem valódinak, és a három eset nem függ össze: amelyik próba az egyikre válaszol, a másik kettőről semmit nem mond.
- Az utánzat más anyag, amelyet gyémánt formájára csiszoltak: cirkónia, moissanit, fehér zafír, fehér topáz vagy egyszerű üveg. Az alább leírt próbák szinte mindegyike erre a kérdésre irányul.
- A laborban növesztett gyémánt gyémánt. Ugyanaz a szén, ugyanaz a keménység, ugyanaz a 2,42-es törésmutató, és minden otthoni próbán ugyanúgy viselkedik. Nem imitáció — a hasonló bányászott kőnek viszont csak a töredékét éri.
- A kezelt kő természetes gyémánt, amelynek színén vagy tisztaságán repedéskitöltéssel, lézerfúrással vagy besugárzással javítottak. Valódi, de lényegesen kevesebbet ér a vele azonos, kezeletlen társánál.
Mielőtt hozzáfog, döntse el, melyik kérdést teszi fel, mert az utóbbi kettőre a konyhaasztalnál senki nem tud választ adni.
A ráleheléses próba és a korlátai
Lehelje rá a kőre a párát közelről, ahogyan hideg ablakra tenné. A gyémánt szinte minden földi anyagnál jobban vezeti a hőt — nagyjából 2000 W/(m·K), szemben a cirkónia mintegy 2-es értékével —, ezért kiszívja a meleget a lecsapódott párából, és egy másodperc alatt vagy annál is gyorsabban kitisztul. A cirkónián két-három másodpercig megül a pára, az üvegen még tovább.
A kikötések többet nyomnak a latban, mint maga a próba. A kőnek tisztának kell lennie: kézkrém, szappan vagy bőrzsír filmje bármin megtartja a párát. Az egész délután viselt gyűrű már testhőmérsékletű, és gyorsan leadja a párát, bármiből legyen is. A moissanit pedig elég jól vezeti a hőt ahhoz, hogy majdnem olyan gyorsan kitisztuljon, mint a gyémánt — a sikeres próba tehát annyit jelent, hogy „nem üveg, valószínűleg nem cirkónia”, azt soha, hogy „gyémánt”.
Miért mond csődöt az újságpróba foglalt kövön
Az átolvasási próba így megy: fektessen egy laza, foglalatlan követ táblával lefelé egy újság sorára, és próbálja elolvasni rajta keresztül a betűket. A jól csiszolt kerek briliáns olyan maradéktalanul megtöri és veri vissza a fényt, hogy sem szöveg, sem éles vonal nem látszik át rajta. Az üveg és a lapos, gyengén csiszolt imitációk gyakran átengedik a nyomtatott képet.
Csak laza, lapos táblájú kövön működik, amely szorosan ráfekszik a papírra. Foglalt kövön el sem végezhető: a foglalat a papír fölött tartja a pavilont, oldalról fény jut be, a karmok pedig útban vannak. Ráadásul a jól csiszolt cirkónia és moissanit is átmegy rajta, mert éppolyan alaposan összekuszálja a szöveget, mint a gyémánt, egy valódi, de lapos régi csiszolású követ viszont tévesen elmarasztalhat. Ha egy laza kő megbukik rajta, az ok a további vizsgálódásra; foglalt darabon pedig tekintse egyszerűen elvégezhetetlennek.
Mit mutat meg a 10x nagyító, amit a szem nem
Egy nagyító kevesebbe kerül egy házhoz rendelt vacsoránál, és többre ad választ, mint az összes többi otthoni próba együttvéve. Tartsa a szeméhez közel, a követ vigye a nagyítóhoz, és világítson rá erősen oldalról.
- Fazettatalálkozások. A gyémánt a Mohs-skálán 10-es, fazettaélei évtizedekig borotvaélesek maradnak. A cirkónia és az üveg kopik: nagyítás alatt a találkozásaik lágynak és lekerekítettnek látszanak, a táblán pedig finom karcolások jelennek meg.
- Kettőződés. A moissanit kettősen törő. Ne felülről, hanem ferdén nézzen be a koronán át: a hátsó fazettaélek két, egymáshoz képest kissé eltolt vonalként rajzolódnak ki. A gyémánt egyszeresen törő, soha nem kettőz.
- Zárványok. Apró kristályok, tollszerű repedések és pontszerű zárványok természetes kő mellett szólnak. A tökéletesen gömbölyű gázbuborékok üvegre vagy pasztakőre vallanak.
- Rondisztfelirat. Sok minősített kő rondisztjára lézerrel gravírozták a laborjelentés számát, a laborban növesztett kövekre pedig gyakran az LG vagy a LAB GROWN felirat kerül. Nagyon apró: 10x nagyítóval, erős fényben olykor kivehető, 20x-szal biztosabban.
Tűz, súly és a pulton álló tesztelő
Egyetlen pontszerű fényforrás alatt a gyémánt többnyire fehér villanásokat vet vissza, mértéktartó színjátékkal — diszperziója 0,044. A moissanité 0,104, több mint a kétszerese, és feltűnő szivárványokat szór, amit sokan diszkógömbszerű tűznek neveznek. A cirkónia a kettő között helyezkedik el, és inkább üveges, semmint éles hatást kelt. Ez gyakorlott szem összehasonlítása, nem ítélet, és fél karátnál kisebb köveken megbízhatatlan.
Laza kövön a súly többet árul el. A cirkónia jóval sűrűbb a gyémántnál, nagyjából 5,7 a 3,52-hez képest, ezért az egykarátos gyémánt milliméterre pontos méretére csiszolt cirkónia közel 1,7 karátot nyom. Ezt bármelyik ékszerész eldönti egy perc alatt tolómérővel és karátmérleggel.
Az ékszerész pultján álló kézi szonda a hővezetést méri, ezért mondja a régebbi műszer a moissanitra, hogy gyémánt. A kettős tesztelők elektromos vezetést mérő csatornával egészülnek ki, amely kiszűri a moissanitot — de még ezek is moissanitnak olvassák a ritka, bórtartalmú IIb típusú gyémántokat, amelyek vezetik az áramot. Kérdezze meg, melyik fajta műszert használják.
A foglalat is bizonyíték
Kétkarátos bányászott gyémántot senki nem foglal nem nemesfémbe. Nézze meg a gyűrűsín belsejét, keresse a finomsági jelet: aranynál 750, 585 vagy 375, platinánál 950, sterlingezüstnél 925. Egy nagy fehér kő alatt a 925-ös bélyegzés erősen arra utal, hogy a kő cirkónia, mert a divat- és bizsuköveknek a sterlingezüst a szokásos foglalata. Az arany fémjelek olvasásáról szóló útmutatónk végigveszi, melyik jel mit jelent.
Azután nézze a kopást. Zöld vagy szürke csík ott, ahol a sínen megtört a bevonat; sárga árnyalat, amely a fehérfém alól üt át a vállaknál; elvékonyodott vagy széthajlott karmok; ragasztó bárhol a kő közelében — mindegyik megfigyelés többet ér bármilyen megérzésnél a csillogásról.
Mit dönthet el egy fénykép, és mit nem
Egy fénykép többet hordoz, mint gondolnánk: a fém színét és kopását, a csiszolás körvonalát és arányait, azt, ahogyan a kő bánik a fénnyel, ahogyan tartják, a gyűrűsín belsejéről készült makrófelvételen pedig magát a fémjelet. Ennyi elég ahhoz, hogy valószínűleg valódi, nem eldönthető vagy valószínűleg utánzat következtetésig el lehessen jutni, mindkét oldal megfigyeléseivel együtt. A Carat is ezt teszi egyetlen fényképből, és minden karát-, csiszolás-, szín- és tisztaságadatot becslésként jelöl meg, nem minősítésként.
Amire a fénykép nem képes: nem méri a hő- vagy elektromos vezetést, nem mérlegeli a követ, telefonfelbontáson nem mutatja megbízhatóan a kettőződést, és nem választja szét a laborban növesztett gyémántot a bányászottól. Ez utóbbi nem a fényképezés korlátja. Ez mindené, a laboratóriumi műszereket kivéve.
Mi döntené el az egyes kérdéseket
- Utánzat vagy gyémánt: tíz perc egy ékszerésznél, kettős — hő- és elektromos — tesztelővel, nagyítóval és mérleggel. Rendszerint ingyen, helyben megvárható.
- Laborban növesztett vagy bányászott: minősítő laboratórium, például a GIA vagy az IGI jelentése. Ez spektroszkópia, nem pulti próba, és bolti készülék nem képes rá.
- Milyen minősítést kapna: ugyanaz a laboratórium, foglalatlan kövön dolgozva. A súlyt, a csiszolást, a színt és a tisztaságot méri, nem becsli.
- Kezelt vagy kezeletlen: ismét a laboratórium. A repedéskitöltés nagyítás alatt jellegzetes fényvillanást mutat, amelyet a gemmológus keresni tud.
Három dolog, amit ne tegyen: semmilyen karcpróba, mert a cirkónia, a moissanit és a kvarc is karcolja az üveget, a gyémánt pedig kemény élnek ütközve kicsorbulhat; semmilyen láng; és semmilyen háztartási fehérítő, amely megtámadja az ötvözött fémet és a foglalatban lévő ragasztót.
Gyakori kérdések
Meg tud különböztetni egy ékszerész laborban növesztett gyémántot a bányászottól?
Szabad szemmel nem, pulti szondával sem. A kettő ugyanaz az anyag, ugyanazokkal az optikai tulajdonságokkal. A szétválasztás minősítő laboratóriumban, spektroszkópiával és fluoreszcenciás képalkotással történik — épp ezért gravírozzák a laborban növesztett kövek rondisztjára rendszerint lézerrel a megkülönböztető feliratot.
Működik a ráleheléses próba a kezemen lévő gyűrűn?
Rosszul. A viselt gyűrű már testhőmérsékletű, ezért bármilyen kőről gyorsan eltűnik róla a pára. Vegye le, tisztítsa meg, hagyja szobahőmérsékletűre hűlni, és csak azután leheljen rá. Még így is legfeljebb az üveget és a cirkóniát zárja ki, a moissanitot nem.
Megbízható egy olcsó gyémánttesztelő toll?
Csak az üveggel, a cirkóniával és a legtöbb színes utánzattal szemben. Az egyszondás készülékek kizárólag a hővezetést mérik, a moissanit pedig elég jól vezeti a hőt ahhoz, hogy gyémántként menjen át. Az elektromos vezetést is mérő kettős tesztelőben érdemes bízni — abban is csak bizonyos határig.
Karcolja a valódi gyémánt az üveget?
Igen, de karcolja a cirkónia, a moissanit, a zafír és a közönséges kvarc is, így az eredmény semmit nem bizonyít. Ráadásul a kő a hasadási síkja mentén kicsorbulhat, és a foglalat is megsérülhet. Nincs olyan helyzet, amelyben ezt a próbát érdemes volna elvégezni.
A gyémántom kéken világít UV-fényben. Hamis?
Nem. A természetes gyémántok jelentős kisebbsége kéken fluoreszkál hosszú hullámú ultraibolya fényben, a jelenséget pedig a nyomokban jelen lévő nitrogén okozza. Az erős fluoreszcencia némileg mindkét irányban befolyásolhatja az árat, de sem a kő valódisága mellett, sem ellene nem bizonyíték.
Meg tudja mondani egy alkalmazás, hogy valódi-e a gyémántom?
Azt tudja megmondani, mit támaszt alá a fénykép, és mit nem. A Carat háromfokozatú megállapítást ad a mellette és ellene szóló megfigyelésekkel együtt, és megnevezi azt a konkrét vizsgálatot, amely eldöntené a kérdést. Egy adat a nagyító, a tesztelő és a laboratórium mellett, nem pedig helyettük.